Találkozások Pszichodráma Műhely

Társadalomtudományos háttérrel érkezve régóta foglalkoztat, hogyan kaphatnak több teret a pszichodrámában a szociális kérdések, a társadalmi vetületek. Különös figyelmem és érdeklődésem van a társadalmi sokszínűség felé, ami a dramatikus munkámban is tükröződik. Sokéves tapasztalatom van LMBTQ emberekkel folytatott csoportmunkában, illetve szerhasználóknak, és hozzátartozóiknak szóló csoportok vezetésében. Úgy hiszem, vezetőként a legfontosabb feladatom egy olyan biztonságos tér megteremtése, amelyben mindenki szabadon növekedhet.

Borsfay Kriszta vagyok, pszichológus, zeneterapeuta, pszichodráma vezető, relaxációs terapeuta. 15 éve foglalkozom emberekkel, több mint ezer óra önismerettel a hátam mögött és sok évnyi tanulás után léptem a lelki segítségnyújtás útjára. Saját önismereti élményeim jelentős része pszichodráma és zeneterápiás csoportokban zajlott. Hiszem, hogy minden nehéz helyzetből van kiút. Néha arra van szükség, hogy hatni tudjunk a külvilágra, a saját vágyainknak, igényeinknek utat találjunk, máskor belső világunkban kell új egyensúlyra lelnünk és alternatív irányokat megálmodnunk. Mindig olyan módszerek felé húzott a szívem, amelyek az emberi alkotásra és kreativitásra hagyatkoztak. Nagyon fontosnak gondolom azt, hogy az egyén cselekvő, gondolkodó és érző lényként saját maga indíthatja el a változást önmagában és jó esetben ezáltal környezetében is. A pszichodráma színpadán minden, másokkal megélt nehéz, konfliktusos helyzetet, de ugyanúgy belső, kínzó mozifilmjeinket is lejátszhatjuk, majd újraírhatjuk a hozzájuk kapcsolódó érzelmi és gondolati mintáinkat, új cselekvési lehetőségeket is kipróbálhatunk. Ha nem tetszik, amit létrehoztunk, változtathatunk, akárhányszor megtehetjük ezt, nincsenek lezárt „végek”. Nincs olyan, hogy elrontott alkotás, és így olyan sincs, hogy „elrontott élet”.Ami még szakmai hitvallásom alapvető része az a „más” fontosságának elismerése, és felismerése. Ezt igaznak tartom a csoportvezetők és a csoportban lévő csoporttagok gondolkodásmódjára vonatkoztatva is. Terapeutaként nem nyúlhatok sablonokhoz, könnyen lehet, hogy egy nem konvencionális megoldás lesz az útja annak a csoporttagnak, akivel dolgozom. Az a világ, amelyben ma élünk, tele van új életviteli formákkal, új és más szemlélettel, újféle identitásokkal. Akár választottak, akár örököltek ezek az identitások, megértéssel, szelíd figyelemmel érdemes követnünk a működésüket. Vajon nekünk valók ezek az identitások, tudunk velük élni, vagy sem? Ha nem, mit tehetünk?Sokféle emberrel kerestem a választ a fenti kérdésekre. Pályám során gyakorlati és elméleti szakemberként is szereztem tapasztalatokat. Dolgoztam telefonos lelkisegélyszolgálatnál éjszakai ügyelőként, munka- és pályatanácsadóként foglalkoztatási rehabilitációval foglalkozó cégnél, zeneterapeutaként szenvedélybetegeket segítő alapítványnál, voltam iskolapszichológus, sajátos nevelési igényű gyermekek zeneterapeutája, gyerekek és felnőttek pszichodráma vezetője. Jelenleg pszichológusként egyéni tanácsadással foglalkozom, önismereti pszichodráma csoportokat vezetek és egyetemi adjunktusként interkulturális pszichológiával foglalkozom.